Itt egy kis ízelítő a legújabb történetemből, az Izgalmas telehold-ból! Remélem tetszeni fog!
(A történetről: Igaz történeten alapul, bár a körülmények nem is hasonlítanak a valósághoz. Igaz, lementem a nagyszüleimhez, de a családommal. És elmentünk egyet sétálni, mert a környék csodálatos! Hát, érdekes dolgok történtek :) vad kutyák ugattak meg minket, találtunk egy pici tavacskát, amely fölött varjak köröztek, mint valami horrorfilmben brrr, és még el is tévedtünk! A dolgok végül is szerencsésen alakultak :) Hát, ennyit erről!)
A terjedelemről annyit tudok mondani, hogy a fejezetek hossza, kb. megegyezik egy korábbi történetem, az ALG hosszával.
Oké, befejeztem a pofázást :) Itt a prológus! Hamarosan jön az első fejezet is!
Izgalmas telehold
Prológus
- Viki! Viktória!
Az iskolában már nagy volt a nyüzsgés, mindenki készült haza. Az aulán keresztül, a diákok közt szlalomozva próbáltam meg utolérni a barátnőmet. Mire átverekedtem a tömegen, már ki is ment az épületből. Gyorsan utolértem, és elébe ugrottam.
- Szia, Melinda! Megyünk együtt haza? Még egyszer, utoljára? – kérdezte lelkesen.
- Persze! Majd, ha ketten leszünk, mondok valamit! – súgtam a fülébe.
Miután ezt megbeszéltük, bevártuk barátainkat és mindenkit sorra öleltünk. Hiányozni fognak. Három hónap hosszú idő. De legalább, lesz egy hét, ami biztos, hogy nem fog unalmasan telni. És ezt még csak én tudom.
- Na, elmondod? – nógatott Szeréna, mikor már az utcán sétáltunk az állomás felé.
- Hát, az a helyzet, hogy a szüleim megengedték, hogy egy hétre elmenjek a nagyszüleimhez falura. – Itt egy pillanatra megálltam vizslatni az arcát. Kérdő tekintettel nézett rám. – És egyedül unalmas lenne. Szóval?...
Még mindig nem értette.
- Szóval eljönnél velem?
- Jujj, az nagyon jó lenne! – ujjongott. – Majd este még hívlak! Mikor?
- Július első hetében.
- Hát az nagyon jó lenne! – még mindig örült, akárcsak én. – Hova?
- Bekölcére. Az egy kis falu Eger mellett.
Nagyon szép, nyári nap volt. A nap csak úgy sütött, egy felhő sem volt az égen. Őszintén szólva, ez az ünneplő ruha már kezd egy kicsit fojtogató lenni. Ehhez már túl meleg van. Sebaj, otthon felveszem a fürdőruhám, és kifekszem a napra!
- Mit fogsz csinálni, ha hazaértél? – kérdeztem álmoskás hangon.
- Valószínűleg megyek egyet sétálni. Te? – kérdezte.
- Kifekszem a napra. De este mindenképpen hívj fel, hogy mit mondtak a szüleid!
- Persze!
Hamarosan megérkezünk az állomáshoz. Ő megy Maglódra, én pedig sétálok még vagy hat utcányit hazafelé. Lassan el kéne köszönni.
De a vonat még nem jön, és Szeréna is leült az árnyéba. Mellé ültem.
Jól elbeszélgettük az időt, mint mindig. Jól éreztük magunkat, mint mindig. Legalább a tölgyfa árnyékában nem volt olyan rettentő hőség.
De már jött a vonat. Megöleltük egymást, és megvártam, amíg elmegy a vonat. Egy hónap hosszú idő...
csók, puszi: Agnyesz
3 megjegyzés:
Hali!
Kíváncsi vagyok, mi sül ki belőle. Jól olvastam? Valós eseményeken alapul? Tényleg megtörtént? Átalakítottál valamit? Mennyit?
Jaj, bocs a sok kérdésért, ha spoiler, ne is válaszolj!
Szia!
Elolvastam a prológust :) Érdekesnek ígérkezik, főleg, hogy megtörtént eset :) Itt-ott felbukkan egy-egy mondat, ami javításra szorul, de nem nagy a gond! Ha kicsit több leíró részt alkalmaznál, az sokat dobna a történeten, valamint a párbeszédeket is érdekesebbé tenné :) Remélem, nem bántottalak meg, ezek csak észrevételek :)
Puszi, Angel
Sziasztok! Köszi a kommenteket!
Darolyn!
Igen, valós eseményeken alapul.
Az történt hogy a családommal mentem a nagyszüleimhez, de csak egy napra. Ami ténylegesen megtörtént, azt zárójelben írtam le. Nos, a sztori ugyan ez lesz, csak barátokkal, és egy hétre megyünk a nagyszüleimhez, és éjszaka lógunk ki :).
Angel!
Köszi az észrevételeket! Hát, nem vagyok profi író, de még próbálkozok :). Az ilyen kis hibákat, természetesen ki fogom javítani az egyes részelnél, de természetesen sokat kell gyakorolnom.
Köszi szépen hogy vetted a fáradságot, és írtál!
puszi: Agnyesz
Megjegyzés küldése